Cselekményvezetés

Férfi, Fekvő, Hegyek, Víz, Tó, Ülés, Pad, Könyv, Fa

Ha több szálon futnak a regény eseményei, ezek több fléle kapcsolatban is állhatnak egymással. Lehetnek egyenrangú szálak, illetve alárendelhetjük a mellékszálakat a főszálnak. Alkalmazhatunk keretet, amikor is a kezdő és a befejező rész a hasonlóságuk révén kőrbe zárja a történetet. Írhatunk lineáris történetet, ilyenkor a múltból a jövő felé haladunk. Összetettebb forma a mozaikos cselekményvezetés. Ebben az esetben időben vagy térben elkülönülő jelenetekből áll össze a kép. Még kaotikusabb a labirintusszerkezet. Itt az események részint az elbeszélő vagy a főhős gondolatait, álmait mutatja, így új eseménysorokat nyit. Az események és az azokhoz kapcsolódó gondolatok szabadon keverednek.

A szálakat többféleképpen is fűzhetjük. Egy egyszerű megoldás, ha minden fejezet más szálat mutat be, melyek mellérendeltjei a főszálnak. Ha egyetlen főszereplőnk van, annak fontos (esetleg majdani) ismerőseivel történnek a mellékszálak. Ezekben ne fedjünk fel minden titkot a mellékszereplőkről.

Nézzünk egy tipikus forgatókönyvet:

  1. A szereplők és a helyszín ill. világ bemutatása
  2. Találkozások
  3. Külön szálak
  4. Árnyaltabb bemutatás
  5. Változó jellemek
  6. A világ pontos megismerése
  7. Cselekmények összefűzése

Ez utóbbiról a későbbiekben még lesz szó.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s