Rongyos királyság

Rongyos királyság - Sanyi

Nagyapám nagy mesemondó volt, az ő életéből sok történet fennmaradt. Ezek közül ez az első, amely olyan esetet mond el, ami az egész életére hatást gyakorolt.  A címe nem véletlenül:

RONGYOS KIRÁLYSÁG

/első rész/

A hétesztendős Sanyi megszeppenve állt a konyha közepén. Ajka remegett, arca könnytől volt maszatos, üres tekintettel bámulta a döngölt padlóra hulló hajtincseit.

‒ Miért kell kopaszra? ‒ kérdezte meg sokadjára Laci, aki csupán egyetlen évvel volt fiatalabb a bátyjánál, jövőre ő is nagyfiúvá válik.

‒ Laci! ‒ szólt rá az anyjuk, mert unta már a gyerek kántálását.

‒ Csak még egyszer! ‒ affektált a kicsi.

‒ Hogy ne lepjék el a tetvek ‒ sóhajtott az asszony.

Sanyi egyetlen idősebb testvére, Anna, édesanyjuknak segített a háztartásban, a fiú joggal gondolta tehát, hogy az ő helye az apja mellett lesz. Egy világ omlott össze benne, amikor megtudta, hogy elküldik a háztól. Attól kezdve csak titokban szerette a szüleit. Olyan mélységes titok volt ez, hogy még magának sem vallotta be.

‒ Nem örökre ‒ guggolt elé az anyja, miközben a Sanyi csupasz bőrére ragadt hajszálakat kefélte le.

‒ Ne babusgasd azt a gyereket! ‒ mordult rá a férje, de olyan lágyan, hogy egyenesen dicséretnek hangzott.

Sanyi kisiklott az anyja kezei közül.

‒ Hagyjon! A kútnál lemosakszom ‒ dacolt.

Az asszony a fiú után lépett, de a férje megfogta a karját. A nő ránézett, szemében ijedt szomorúság ült. A férfi hegekkel szabdalt tenyere nyugtatóan zárult felesége arca köré.

‒ Nincs más megoldás, te is tudod.

‒ Erős gyerek, kibírja ‒ suttogta az asszony, de nem sikerült meggyőznie magát.

Nem a kakas ébresztette Sanyit. A baromfik még javában aludtak, amikor a puli az orrával bökdösni kezdte a gyerek karját. Állát a földre fektetve, fenekét magasba tartva vakkantott párat, hogy játékra hívja új pajtását. Neki csak móka volt a pásztorkodás, a terelés képességét a génjeiben hordozta.

Sanyinak fájt még a magány. A sötét ürességbe bámult, és először az az érzése támadt, hogy otthon van. Tapogatva kereste maga mellett az öccsét, de ujjai Laci puha teste helyett csak a szalma sprőd szálait markolták. Egyszerre megérezte maga körül a pajtát, beszívta a bálák kesernyés illatát, átjárta a tehenek meleg párája.

Soha életében nem aludt még egyedül, külön ágya sem volt, és most saját birodalma lett. Igaz, alattvalói ostoba marhák és ez a nyüzsgő hoppmester puli. Azért mégiscsak király lett. Észrevétlenül a gondolatai közé kúszott a szülői ház emléke. Dölyfösen elkergette a képzetet, egyre inkább felnagyítva frissen kapott hatalmát.

Újra bökdösni kezdte a kutya, nem hagyott nyugtot neki, amíg munkához nem látott. Kibotorkált a sötétből. Odakint már derengett. A kútnál nyakon öntötte magát egy vödör vízzel, megborzongott a hírtelen hidegtől, majd úgy, félmeztelenül, víztől csöpögő testtel nekiállt feltölteni az itatót.

A ház felől vékony, csicsergő hangok közeledtek, a puli mindent feledve szaladt eléjük. Két lányka és a Sanyinál alig idősebb bátyjuk szökdécselt a pajta felé fejőszékkel és sajtárral felszerelkezve. Sanyi le sem tudta venni a szemét az idősebbik lány kerek arcáról. Mosollyal akarta üdvözölni, de félt, hogy csak bamba vigyorra futotta az igyekezetéből.

A lány megállt előtte, amíg testvérei folytatták útjukat.

‒ Te vagy az új őrzőgyerek ‒ közölte a lány, mintha Sanyi tudtára akarta volna hozni a helyét a családban. A fiú egyre agyalágyultabbnak érezte magát. ‒ Tudsz fejni?

Sanyi majdnem igent mondott, de időben észbe kapott és némán megrázta a fejét.

‒ Gyere! ‒ parancsolta a fruska, és megindult a többiek után. Parancsa, mint a mézes zsinór feszült a levegőben, és húzta maga után a fiút.

A petróleumlámpák bársonyos fénnyel árasztották el a pajtát. A három testvér, mint három uralkodó, átvette a parancsnokságot Sanyi birodalma felett, visszaszorítva őt helytartóvá; de ő nem bánta, amíg a gőgös szépség közelében lehetett.

A lányka leült egy tehén mellé, szétvetett lábai közé vette a sajtárt. Meglehelte és összedörzsölte a tenyerét.

‒ Nem szeretik, ha hideg kézzel nyúlsz hozzájuk ‒ magyarázta. Előregörnyedt vállal, komoly tekintettel ragadta meg az állat tőgyét. A tej apró csermelyként spriccelt a bimbókból, a lány ügyesen irányította a sugarakat a sajtárba. Sanyi szeme ide-oda cikázott a lány kendőbe rendezett fürtjei, okos arca és serény kezei között. Eddig azt hallotta, hogy tehenet fejni összetett feladat, és lám, ez a lány milyen könnyedén boldogul vele!

‒ Fejhetek én is? ‒ kérdezte mohón.

‒ Te az őrzőgyerek vagy. Mi fejünk ‒ vetette oda a kislány bátyja.

‒ Ne légy modortalan, Miki! ‒ szidta le a pajtába lépő asszony, aki szintén fejéshez volt öltözve. ‒ Eridj be a házba! Rózsika gondoskodik a reggelidről.

A gyerekek anyja nem nézett rá, de a megváltozott hangsúlyból Sanyi értette, hogy neki szól. Kiszaladt az udvarra, és megkerülte a házat. Bár tegnap sötétedés után érkezett, és egy vastag karéj vajas kenyér társaságában azonnal aludni küldték, azt azért még megmutatták előtte, hogy hol a cselédbejáró.

Sivár előtérbe lépett, de az illat, ami körüllengte olyan gyönyörű volt, amilyet még életében nem érzett. Sietve kampóra akasztotta a kalapját, és benyitott a konyhába.

Sanyi édesanyja a környék legjobb vasalónője hírében állt, ezért több módos család is vele mosatott. A fiú rendszeresen elkísérte a nővérét, Annát, ha nehezebb kosarat kellett kiszállítania. Amíg a lány az üzleti ügyeket intézte, ő gyakran beosont a cselédbejárón át a konyhába némi kényeztetésért. Látott jól felszerelt, drága holmikkal telezsúfolt konyhákat, amelyek mégis hiányérzetet hagytak maguk után; vagy okosan berendezett, minden célt kiszolgáló, díszteleneket; volt, amelyik majd agyonnyomta hivalkodó pompájával; megszokott volt számára a villanyáram és a folyóvíz; de ehhez fogható konyhát még sohasem látott. Ahogy ide betoppant, rögtön megragadta a meleg színek összhangja. A falak mentén L alakban tarka üvegtáblás ajtók mögött csipkemintás porcelánedények csücsültek, a stelázsin takaros fűszertartók kínálták tartalmukat. A sparhelt is árasztotta a meleget, szélére húzva teafőző állt. A forró, aromás gőz felemelkedett, elszállt a falvédő előtt, amelyen folyondárral és rózsaággal körbefuttatva állt türkiz betűkkel a háziasszony intelme:

„Tudod mi a virág? A földnek jósága.

Tudod mi a jóság? A lélek virága.”

Sanyi nem volt oda ezekért a falvédőkért, őt inkább a katona- és csatajelenetek kötötték le. Órákig eljátszott a képzeletével, csatába indult vagy magányos vadászatra, ha kedvére való fali szőttesbe botlott. De ebben a konyhában még ezt a lányos falvédőt is rögvest megszerette.

Tekintete a helység közepét elfoglaló asztalra vándorolt. Két terítéke mellett, kenyér és hagyma társaságában annak az illatnak a gazdája hevert, amely illat megcsapta az orrát belépésekor.

‒ Jól béleld ki a gyomrod, fiam! Ebédig nem látsz más ételt.

Az öregasszony a kamraajtón át sántikált be, és az egyik tányér mellé telepedett. Szemével intett Sanyinak, hogy üljön csak le vele szembe. Gyűrött arca és fáradt mozdulatai ellentéteként tekintete élettől ragyogott.

Bizonyára ő Rózsika ‒ gondolta a fiú.

‒ No, egészségünkre! ‒ nyúlt a szalonnáért Rózsika. Sanyi a hokedlinél termett, de mielőtt asztalhoz ülhetett volna, az öreg újat gondolt. ‒ Előbb tölts mindkettőnknek teát! Ha kell cukor, a stelázsin találod. Ott, abban a cinegés tartóban.

Sanyi a vénségre nevetett, az vissza rá, és ezzel megszületett kettejük barátsága, amelynek szilárd alapot biztosított a kiszolgáltatottság. A fiú pillanatokig csak bámulta a reggelit, évek óta nem volt ilyen gazdag étel előtte, aztán nekiesett. Rózsika abbahagyta az evést, és mosolyogva figyelte a rekordsebességgel eltűnő falatokat.

folyt. köv.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s