Szülői értekezlet

Díjnyertes forgatókönyv eredeti novellája.
‒ Óvodánk büszke arra, hogy őrizzük évszázados hagyományainkat.
‒ Ilyen régi ez az ovi? ‒ csettint a nyelvével elismerően az én kedvesem, az óvónő zavartalanul beszél tovább:
‒ Népi játékokat, népszokásokat elevenítünk fel.
‒ Eltelt tíz perc, és még nem nyitogatják a pénztárcánkat ‒ jegyzi meg a férjem.
‒ Ami késik, nem múlik ‒ súgja előre a hátunk mögött kuporgó apuka. Hosszú lába mögött eltűnni látszik izmos törzse.
‒ Tavaszváró hagyományunk a kiszebáb égetés. Ez úgy zajlik, hogy fogunk egy kiszolgált ciroksöprűt, arcot rajzolunk neki, és a gyerekek az összes rosszat, amitől meg akarnak szabadulni, ráaggatják.
‒ Peti Zsoltikától akar megszabadulni ‒ mondja Peti anyukája csak félig viccesen. Kuncogunk. Akik nem hallották a megjegyzést, irigykedve nézték a jókedvünket.
‒ Persze, nem a tárgyakat akasztjuk a bábúra…
‒ Zsoltika megmenekült ‒ veti közbe az apuka a hátunk mögött.

Sötétben

A most következő írásból kiderül, hogy van akinek az elalvás is kész kaland. Fejére húzta a takarót, hogy teljesen láthatatlanná váljon. Mégiscsak jobb lett volna fogat mosni ‒ fintorgott, ahogy a megrekedt levegőt elárasztotta a szájszaga. Óvatosan megemelte a pokróc sarkát, friss légáramot engedve az arcához. A réshez nyomta a fejét, kilesett. Azonnal megmerevedett. Nem…

A KACSÁTÓL BALRA avagy: egy szerelem kezdete

Ez a történet azt meséli el, hogyan ismerkedtem meg a férjemmel. Sok szereplő felbukkan benne, érdemes figyelni! Még javában működött a sóderbánya, amikor a város eltikkadt lakói használatba vették a tavat. Tiltóhatározatok, elkerítés, bírság sem tántorította el a hűsölni vágyókat. Nem volt mit tenni, a városvezetés szemet hunyt a kihágások felett. Mire bezárt a bánya,…

A SONKA

Ebben a novellámban édesanyám családjának több tagját is megjelenítem, de egyiküket sem saját magaként. Huba figuráját főként anyám ihlette, bár sosem volt vasutas, az apró történetek java az ő életéből származik. A kép sem a családi gyűjtemény része, köszönet érte Kotnyek Antalnek és a Fortepannak. Huba a nap végeztével lejelentkezett az irodában. Futólag válaszolgatott a…

A bátrak

A karácsonyi készülődéssel terhes hideg napokban talán jól esik egy vidám nyári történet, amely a közvetlen családomat mutatja be. A dzsip ráérősen vitte beöltözött utasait a hegyen épült indítóállomás felé. A vezető mellett a nagydarab svéd ült. Ő volt az egyetlen, aki kényelmesen utazhatott volna, hiszen a másik három utas teljesen kitöltötte a hátsó teret….

Rongyos királyság /befejezés/

A képen nagyapám Ludas Matyi szerepében látható. Íme  történetének befejező része: ‒ Hoztam neked valamit ‒ csivitelte Sára, amint leheveredett a fűre Sanyi mellé. ‒ Az ebéden kívül? ‒ ugratta a fiú. ‒ Ha nem kell, oda sem adom. ‒ Csak tréfáltam, Sára. Hiszen azt sem tudom, mit hoztál. ‒ Rózsika szerint tudsz olvasni. Igaz…

Rongyos királyság /2.rész/

Következzék nagyapám történetének folytatása: A rét harmata gyorsan elillant. Kényelmesen hasalt végig Sanyi a pázsiton, hiszen Sipirc önállóan is egyben tartotta a csordát. A puli sötét szőre vidáman úszott a levegő hullámain, ahogy csaholva rohangált az állatok körül. A fiú roppant mulatságosnak találta, hogy ez a semmi kis jószág az apró hegyes fogai segítségével micsoda…

Rongyos királyság

Nagyapám nagy mesemondó volt, az ő életéből sok történet fennmaradt. Ezek közül ez az első, amely olyan esetet mond el, ami az egész életére hatást gyakorolt.  A címe nem véletlenül: RONGYOS KIRÁLYSÁG /első rész/ A hétesztendős Sanyi megszeppenve állt a konyha közepén. Ajka remegett, arca könnytől volt maszatos, üres tekintettel bámulta a döngölt padlóra hulló…

Olyan kevés kell

Családi album című sorozatomban a családom valamely tagjával megesett kisebb-nagyobb jelentőségű eseményekre emlékezem. Egy második világháborús hős történetével kezdem. Ő nem más, mint a nagymamám nővére. A háború előtt Adél sohasem zárta a kertkaput. Később sem mert változtatni ezen a szokásán, nehogy valakit érdekelni kezdjen az oka. A nyilas tiszt úgy vonult át a kerten,…